0:00
0:00

Save as Playlist     Clear     Source: YouTube

Share with your Friends
Petőfi Él by András Kecskés, Kecskés Ensemble

Artists


Album Info

Release Date: 2010

Label: Pro Musica Antiqua Hungarica Danubiana Egyesület

“Petőfi Sándor (1823-1849) sok verse közel félezer zeneszerzőt ihletett meg a költő halála utáni 160 év alatt. Számos közülük népdallá lett. Több költeményére a nép, a maga módján énekelt dallamot. Közel kétszáz szerző egymással versengve írt zenét verseire. A magyarnóta-énekesek kedvence lett pl. Cserebogár, sárga cserebogár, Tíz pár csókot egyvégből, Hortobágyi kocsmárosné, Fa leszek, Befordultam a konyhára... stb. Az első komponisták: Egressy Béni és Szénfy Gusztáv dallamai zöme a hazai komolyzenei dalszerzés gyöngyszemeivé váltak. Halála után az ország neves zeneművészei: Arany János, Szentirmay Elemér, Mosonyi Mihály, Erkel Ferenc stb. zeneművekkel hódoltak emlékének. Liszt Ferenc A Magyar Történelmi Arcképcsarnok, hét tételes zongora mű 6. fejezetét Petőfinek szentelte. Balázs Árpád pár Petőfi-dala országos közkedveltségnek örvendett; az 1900-as évek elején még a Zeneakadémián is bemutatták a Schubert zenei szintjén hangzókat: Fa leszek, Rózsa bokor stb. A XX. században Kodály és zeneszerző kortársai kegyelettel nyúltak vissza a költő műveihez; nem mindennapi sikerrel.
Az 5.,17.,18.,20.,23.,25. számú Petőfi - verseit L. Kecskés András - a magyar romantika stílusában fogant - dallamai díszítik. A többi ének gitárkísérete is tőle való, hiszen a romantika idején a hárfa és a zongora mellett a gitár is a magyar középosztály kedvelt hangszere volt. Kevésbé ismert az a tény, hogy Arany János művészi szinten gitározott. Hangszere a ezeréves országos kiállításnak egyik becses darabja volt. Számos magyar táncot és dalt írtak és írtak át gitárra a XIX. század közepén. A romantika hangszerei: a cselló, a brácsa a különböző furulyák, klarinét mellett még a csákányt / a botfuvolát, mint magyar hangszert kell megemlítenünk. Kisfaludy Károly után pl. Széchenyi István, a legnagyobb magyar kedvelt hangszere volt, melyet döblingi magányában sokszor megszólaltatott. Petőfi saját kezű rajz-vázlatban örökítette meg miként táncolt újsütetű feleségével, Szendrey Júliával. Vahot Imre, Petőfi fiatalkori támogatója arra emlékezik, hogy az öreg Márkus bácsi / Rózsavölgyi Márk hegedűjátéka miként ejtette rabul a költőt. Ezért az első, egy kottafejekben leírt csárdást illetve több gitáros verbunkost illesztettünk még az énekek közé. A hanghordozót, a kor közkedvelt zeneműve, a Rákóczi-induló zárja.“