Napkerék (Erdélyi Cigány Népzene = Transylvanian Gypsy Village Music)

Artists

Album Info

Release Date: 2019

Label: Fonó Records

Balogh Melinda népdalénekes első szólólemezén az erdélyi cigányság népzenéjéből ad ízelítőt erdélyi és magyarországi népzenészek közreműködésével.

Az összeállítások változatos hangszerelése és a kiváló zenei szerkesztés gondoskodik arról, hogy ebben a zenében mindenki kedvét lelje. A zenei anyagot az Utolsó Óra gyűjtéseiből válogatták a teljesség igénye nélkül, hat tájegységet érintve: Kővár-vidék (Nagybánya), Felső-Maros-mente (Vajdaszentivány), Kalotaszeg (Méra), Szilágyság (Szilágynagyfalu), Kelet-Mezőség (Nagysármás), Vízmellék (Csávás).





Az album olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival, akár úgy, hogy az „Utolsó Óra” népzenei programban voltak Budapesten, mint a nagybányai Marcel Covaci, a csávási Lunka Erzsi, vagy a sármási Moldovánok, akár úgy, hogy otthonukban látták vendégül az érdeklődőket, mint a mérai Toni Rudi, vagy Árus Béla. Az album zenei szerkesztője Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója.

“Régi személyes vágyam volt, hogy a sok erdélyi magyar és román zene után, amit műsorba, lemezre szerkesztettem, és amelyekben, mint homokban az aranyszemcsék, meg-megbújtak jellegzetesen cigány dallamok is, egyszer egy olyan produkciót hozzak tető alá, amely annak a népcsoportnak a népzenéjére fokuszál, amely a XVII. századtól maghatározó eleme volt Erdély hangszeres népzenéjének.


Noha jól tudjuk az elvet: minden betelepülő nemzetiség a hasonulás és integráció jegyében a környezetéhez igazodva alakította ki saját népzenei és néptáncos „képét”, a sokszázados együttélés, akárcsak a románság esetében, a cigányoknál is lehetővé tette egy karakteres, cigányként meghatározható, énekes és hangszeres népzene kialakulását. Ez a folyamat nem csak a magyar népzenei minták részleges, helyenként teljes átvételét jelentette (a lemezen is sok, a magyar népzenéből is ismert dallam hallható), hanem termékenyítő erővel hatott vissza a magyarra is. És bár sokszor siránkoztak különböző ideológiák foglyai, hogy a cigányok „elcigányosították” a magyar népzenét, megállapítható, hogy amennyire saját képükre, habitusukra formálták egyes részeit, annyira hűen meg is őrizték a magyart. (Most, hogy nyilvánossá lettek az ’50-es évek gyűjtései is - pl. Jagamas Jánosé - meggyőződhettünk, hogy szinte azonos módon muzsikáltak az előző generációk is, mint amit a mi generációnk hallott élőben.) Ez a több évszázados együttélés a régi, magyar vezetésű Erdélyben azt is eredményezte, hogy a cigányság sokkal jobban hasonult kulturálisan a magyarokhoz, mint a románokhoz. A „cuius regio, eius religio” (akié a föld, azé a vallás is) szabály pedig a XX. század közepéig megtartotta az erdélyi cigányság többségét magyar kötődésűnek (lásd például a magyarpalatkai református cigányokat), azóta azonban fokozatosan veszítik el magyar és cigány nyelvtudásukat is, lesz köreikben a román nyelv a meghatározó, mely egyenesen viszi őket a manapság sokszor tapasztalható teljes identitáscseréhez.


A mostani produkció, a Napkerék olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival, akár úgy, hogy az „Utolsó Óra” programban voltak Budapesten, mint a nagybányai Marcel Covaci, a csávási Lunka Erzsi, vagy a sármási Moldovánok, akár úgy, hogy otthonukban látták vendégül az érdeklődőket, mint a mérai Toni Rudi, vagy Árus Béla.
Világosan látszik immár, hogy a régiek tudását csak így tudjuk megőrizni és átadni az újabb és újabb generációknak, szívből szívbe. E nélkül a tudás nélkül pedig szegényebbek lennénk, Erdélyben és mindenhol a világon, mindannyian.” (Kelemen László)



“A Jászság Népi Együttes táncosa voltam, mikor egy erdélyi turné alkalmával először eljutottam Csávásra. Ott meghallottam Lunka Erzsit énekelni és a csávási zenekart játszani, sütött rám az a zene, akárcsak a Nap. A csávási kis napkerék odagurult hozzám és akármikor forgattam, mindig melegített.




A következő napkerék kicsit kerülő úton jött. Bari Károly gyűjtéséből tanultam a mérai Elekes Anna énekeit, akit Isten nyugtasson, sajnos már nem tudtam felkeresni. Tavaly nyáron aztán barátságot kötöttem Árus Bélával és Tóni Rudival, akik elvittek a férjéhez, Elekes János „Pipás” bácsihoz. Külön köszönetet mondok nekik is, mert azt a sok szép mérai dalt mind tőlük tanultam, de ez csak a kezdet, mert a kalotaszegi cigány muzsika külön lemezt érdemel.
Sok-sok órányi gyűjtést végighallgatva sorban gurultak a napkerekek minden felől, Sármásról, Szilágynagyfaluból, Vajdaszentiványról és Nagybányáról. Ekkor jött Kelemen László, aki megmutatta merre gurítsam őket, hogy jó irányba menjenek, még fényesebbek legyenek. Végül megérkeztek a kiváló zenészek, akiktől mindegyik napkerék ragyogni kezdett.
Kívánom, hogy melegítsen benneteket is, akármelyiket forgatjátok, hallgatjátok.” (Balogh Melinda)

More Pictures